Halkan koppanó esőcseppek alatt üldögélek.
Mesélni volna kedvem.
Én lennék a legboldogabb, ha volna egy életre szóló mesém.
Ahogy csendben közelít az ősz, úgy hullanak le rólam a nyári színek is.
De jó így.
Ha már egyedül, legyek fakó, legyek áttetsző,
hogy átengedjem magamon az anyagi világ karcoló barázdáit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése