leporolom vállamról a dohos kacajokat
szívemről lemosom a sáros lábnyomokat
agyamról letörik a korlátozó vályog
szememről eltűnik a homályos hályog
bőrömről lekopik a bús emlékezet
csontomról lepattan a félelem-gépezet
véremből kiürül a poshadó méreg
lelkemről leválik a fakult, köves kéreg
felkorbácsolt álmom akkor is valóra váltom,
és a szabad jövőt ezennel kikiáltom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése