emlékszem,
emlékszem, régen
a medvéktől féltem
mert úgy véltem
nem lehet vétlen
ez az idétlen
jószág
annyi esetben,
ahányról hallottam
persze bevallottan
mind csak pletyka volt…
akkor a vád koholt,
és egy medve nem bír védekezni
a szájával neki.
mert csak annyit tud mondani,
hogy brumm
talán, hogy brumm-brumm.
ez abszurdum
de ki védi a medvék jogait,
aki bogozza jogaik bogait?
mert hiába olyan fránya a híre
mert nagydarab
tán büdös is a szőre,
meg nem is mossa a fogait
és nem kap be csak úgy valamit
ő is csak akkor támad
ha kedve támad enni
egy szelet embersztéket
véresen
fene az ízlését,
de nem ehet mindig csak fát férgesen!
és olyan kis cuki az ábrázata
buci a füle,
meg pompom a farka,
és különben is az egészet ő nem így akarta,
az emberkülsejűt csak kicsit megvakarta,
de tette már felkavarta,
és most szánja-bánja.
különben is van egy lánya
valahol a bozótosban
cuppogja a málnát kussban.
kell neki a szülői fegyelem
szóval, tisztelt bíróság,
medvénkre kegyelem
a vádat elutasítom alapból,
és kiszállok ebből a hülye piros kalapból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése